Ü N N E P E K
Ü N N E P E K
Izráel Istene /Zsol.72/18,106/48/ Ézsa.52/12/ meghatározta a népének az ünnepeket. /5M.16/1-17/
Ez az Isten, i.sz.33-tól a pogányok Istene is. /Zsol.2/8,22/28,82/8/ Az Újszövetség szerint /Gal.6/16/ az Isten népe között továbbra is vannak izraeliták, akiknek nem szabad megfeledkezni az egyiptomi szabadításkor elrendelt pászka megtartásáról. /2M.12/11,43/
A megtért pogányoknak azonban egyetlen egy ünnep sem lett előírva, hogy meg kellene tartani.
Sajnálattal kell kijelenteni, hogy a jelenleg megtartott ünnepek többsége, amit az emberek találtak ki, hamisságokon épültek fel.
Nézzük meg elsőként, a legszebb, a legmagasztosabb és a legkedvesebb ünnepet , Jézus születésnapját.
Augusztus császár elrendelte az egész föld összeírását. /Luk.2/1,2/ Ezért József is elindult a várandós Máriával, Názáretből Betlehembe. /Luk.2/3-5/
A zsidó naptár 13 hónapból állt és a hónapok napjainak a száma, - a 13. hónap /VEADÁR/ kivételével, ami 20 napos volt- 30 napból állt. Mária, a hatodik hónapban, /ELUL/ - ami augusztus 16-tól szeptember 15.ig tartott - esett teherbe a Szent Lélek által. /Luk.1/26-35/Mát.1/18/
Betlehemben, az év első hónapjában / NISZÁN-ABIB / járt le Mária kilenc hónapos terhessége és megszülte az elsőszülött Fiát. /Luk.2/6,7/ Ez a hónap március 21-től április l5.-ig tartott. Tehát, a jelenleg elismert december 25.-i ünnepnap semmiképpen nem fogadható el Jézus születésnapjaként.
Mindenki tudja, hogy az állatok kihajtása általában április és október hónapok között történik. Tehát, az Atya Isten és az angyalai április hónapban ünnepelhették a Fia, Jézus születésnapját, amit a mezőn tartózkodó zsidó pásztoroknak megjelentettek az angyalok. /Luk.2/8-20/
A zsidók, a héberek, az izraeliták történetében, a kiemelt események az év első hónap /NISZÁN-ABIB/ 14. napján , vagyis április 04.-én történtek. Így Jézus születésnapja is csak április 04.-re eshetett.
A másik fontos esemény, a húsvéti bárány, a pászka leölése, elkészítése és elfogyasztása, az Úr áldozatának az ünnepe, amit az Úr, az izraeliták Egyiptomból való kimenekítésének a megemlékezésére rendelt el. Ezt az ünnepet, NISZÁN-ABIB hó 14. napján, április 04.-én szombaton kellett megtartani. /2M.12/2,6/ Luk.22/7/
Aki tehát, nem az előírások szerint öli meg, készíti el és eszi meg a pászkának szánt bárányt, - vagy egyáltalán nem alkalmazza ezt az elvárást – annak ez a nap nem számít ünnepnek.
Tudni kell, hogy Jézus, ugyanezen a napon vezette be az Úrvacsorát. /Luk.22/15-20/ Ebben az idézetben található kijelentéseket az /1Kor.11/20-29.33,34/ versek egészítik ki, igen fontos előírásokkal. Ezekből a kijelentésekből ki kell emelni a következőket.
/ 2 /
Amikor a húsvéti bárányhoz, a pászkához, eszitek a kovásztalan kenyeret és isszátok a bort,
akkor az Úr halálát kell hirdetni mindaddig, amíg másodszor el nem jön . Tehát, ez a kötelezettség nem számít ünnepnek.
Akik viszont, az Úrvacsora jegyeit , a kovásztalan ostyát és a bort kívánják elfogyasztani, azoknak előzőleg meg kell magukat vizsgálni, hogy méltók, vagy méltatlanok e a felkínált különleges kegyre. /1Kor.11/27,28/ Tudni kell, hogy az Úrvacsora jegyeit csak egyszer lehet igénybe venni.
Ugyanis, aki méltatlanul /bűnösként/ veszi magához az Úrvacsora jegyeit, az vétkezik és bűnt követ el. Erre figyelmeztet bennünket az Istenünk is. Úgy próbálj abból a kenyérből enni és abból a borból inni méltatlanul, hogy el leszel ítélve.
Ha ez a kegy igénybevétele nem a bűnök megbocsájtását jelenti, akkor mégis mire való ? A fentiekre való tekintettel, csak egyetlen egy értelmezése lehet az Isten figyelmeztetésének. Mégpedig az, hogy az Úrvacsora jegyeinek az igénybevételével meg lehet erősíteni a keresztségnél tett fogadalmat. Ez pedig azzal az elvárással jár, hogy többé még véletlenül sem vétkezhetsz.
Ezt az állítást az bizonyítja, hogy a keresztség felvétele után még van lehetőség a vétek és a bűn elkövetésére, amelyek közül a nem halálos vétek, irgalom és kegyelem alapján majd az elszámoláskor megbocsájtásra kerülhet. Aki viszont halálos bűnt követ el, annak nincs többé bűnbocsánat, azért még könyörögni sem szabad. /1Ján.5/16-18/.
Juss el a megkeresztelkedésig, zárd a szívedbe az Élő Istent és tartsd meg minden rendelését. Akkor neked minden napod ünnep lesz, a kísértések és megpróbáltatások ellenére. /Zsid. 12/4-11/
A többi ünnep, a karácsony, az újév, a húsvéti locsolózás, stb. történelmi magyarázatára azért nem térek ki, mivel Istenünknek azokra nincs semmiféle rendelkezése az Újszövetségben.
Ismerd meg a Biblia szavát, az Isten Szavát és te is el fogsz jutni a tiszta igazságra !
Nyíregyháza,2012. december l2.
Mohácsi László
bibliakutató és bibliai tanácsadó