Ü N N E P E K

Ü N N E P E K

Izráel  Istene /Zsol.72/18,106/48/ Ézsa.52/12/ meghatározta a népének  az ünnepeket. /5M.16/1-17/

Ez az Isten, i.sz.33-tól  a pogányok Istene is. /Zsol.2/8,22/28,82/8/ Az Újszövetség szerint /Gal.6/16/ az Isten népe között továbbra is vannak izraeliták, akiknek nem szabad megfeledkezni az egyiptomi  szabadításkor elrendelt  pászka megtartásáról. /2M.12/11,43/

A megtért pogányoknak azonban egyetlen egy ünnep sem lett  előírva, hogy meg kellene tartani.

Sajnálattal kell kijelenteni, hogy  a jelenleg megtartott ünnepek többsége, amit az emberek találtak ki, hamisságokon  épültek  fel.

Nézzük meg elsőként, a  legszebb, a legmagasztosabb és a legkedvesebb ünnepet , Jézus születésnapját.

Augusztus császár elrendelte az egész föld összeírását. /Luk.2/1,2/ Ezért József is elindult a várandós Máriával, Názáretből Betlehembe. /Luk.2/3-5/

A zsidó naptár 13 hónapból állt  és a hónapok napjainak a  száma, - a 13. hónap /VEADÁR/  kivételével,  ami 20 napos volt- 30 napból  állt.  Mária,  a hatodik hónapban,  /ELUL/ - ami augusztus 16-tól szeptember 15.ig tartott -  esett  teherbe a Szent Lélek által. /Luk.1/26-35/Mát.1/18/

Betlehemben, az év első hónapjában / NISZÁN-ABIB / járt le Mária  kilenc  hónapos terhessége  és megszülte az elsőszülött Fiát. /Luk.2/6,7/ Ez a hónap  március 21-től április l5.-ig tartott. Tehát, a jelenleg elismert december 25.-i  ünnepnap semmiképpen nem fogadható el  Jézus születésnapjaként.

Mindenki tudja, hogy az állatok kihajtása általában április és október hónapok között történik.  Tehát, az Atya Isten és az angyalai április hónapban ünnepelhették a Fia, Jézus születésnapját, amit a mezőn tartózkodó zsidó pásztoroknak megjelentettek az angyalok. /Luk.2/8-20/

A zsidók, a héberek, az izraeliták történetében, a kiemelt események  az év első hónap /NISZÁN-ABIB/ 14. napján , vagyis április 04.-én történtek. Így Jézus  születésnapja is csak április 04.-re eshetett.

A másik fontos esemény, a húsvéti bárány, a pászka  leölése, elkészítése és elfogyasztása, az Úr  áldozatának az ünnepe, amit az Úr, az  izraeliták Egyiptomból való kimenekítésének a megemlékezésére rendelt el. Ezt az ünnepet, NISZÁN-ABIB hó 14. napján, április 04.-én szombaton kellett megtartani. /2M.12/2,6/ Luk.22/7/

Aki tehát, nem az előírások szerint öli meg, készíti el és eszi meg a pászkának szánt bárányt, -  vagy egyáltalán nem alkalmazza ezt az elvárást – annak ez a nap nem  számít ünnepnek.

Tudni kell, hogy Jézus, ugyanezen a napon vezette be az Úrvacsorát. /Luk.22/15-20/ Ebben az idézetben található kijelentéseket az /1Kor.11/20-29.33,34/ versek egészítik ki, igen fontos előírásokkal.  Ezekből a kijelentésekből ki kell emelni a következőket.

                                                                                              / 2 /

Amikor a húsvéti bárányhoz, a pászkához, eszitek a kovásztalan kenyeret és isszátok a bort,

akkor az Úr halálát kell hirdetni mindaddig, amíg másodszor el nem jön .  Tehát, ez a kötelezettség nem számít ünnepnek.

Akik  viszont, az Úrvacsora jegyeit , a kovásztalan ostyát és a  bort kívánják elfogyasztani, azoknak előzőleg meg kell magukat vizsgálni, hogy méltók, vagy méltatlanok e a felkínált különleges kegyre. /1Kor.11/27,28/ Tudni kell, hogy az Úrvacsora jegyeit csak egyszer lehet  igénybe venni.

Ugyanis, aki méltatlanul  /bűnösként/ veszi magához az Úrvacsora jegyeit, az vétkezik és bűnt követ el. Erre figyelmeztet bennünket az   Istenünk is. Úgy próbálj abból a kenyérből enni és abból a borból inni méltatlanul, hogy el leszel ítélve.

Ha ez a kegy igénybevétele nem a bűnök megbocsájtását jelenti, akkor mégis mire való ?  A fentiekre való tekintettel,  csak egyetlen egy értelmezése lehet  az Isten figyelmeztetésének. Mégpedig az, hogy az Úrvacsora jegyeinek az igénybevételével meg lehet erősíteni a keresztségnél tett fogadalmat.  Ez pedig azzal az elvárással jár, hogy többé még véletlenül sem vétkezhetsz. 

Ezt az állítást az bizonyítja, hogy a keresztség felvétele után  még van lehetőség a vétek és a bűn elkövetésére, amelyek közül a nem halálos vétek, irgalom és kegyelem alapján majd az elszámoláskor megbocsájtásra kerülhet. Aki viszont  halálos bűnt követ el,  annak nincs többé bűnbocsánat, azért még könyörögni sem szabad.   /1Ján.5/16-18/.

Juss el a megkeresztelkedésig, zárd a szívedbe az Élő Istent és tartsd meg minden rendelését. Akkor neked minden napod ünnep lesz, a kísértések és megpróbáltatások ellenére. /Zsid. 12/4-11/

A többi ünnep, a karácsony, az újév, a húsvéti locsolózás, stb.  történelmi magyarázatára azért nem térek ki, mivel  Istenünknek azokra nincs semmiféle  rendelkezése az Újszövetségben. 

Ismerd meg a Biblia szavát, az Isten Szavát és te is el fogsz jutni  a tiszta igazságra !

Nyíregyháza,2012. december l2.

                                                                                                                             Mohácsi  László

                                                                                                              bibliakutató és bibliai tanácsadó