PÜNKÖSD, A HIT ÉVÉBEN

2014.07.20 21:42

PÜNKÖSD,  A  HIT  ÉVÉBEN

Megbocsáthatatlan bűn, az Isten dolgai közé beépíteni a világi  dolgokat, még akkor is, ha az,  Balassi Bálint csodálatos verséről is szól !

A /Csel.2/1, 20/16/ 1Kor.16/8/  versekben található  Pünkösd szó , szerintem, a Bblia többi idézetekben nem található.  Az Ószövetségben, a    /3M.  23/15-25/ versek előtt címszóként szereplő „ Pünköst”  szó sem kerül  említésre a megjelölt szövegkörnyezetében. Izráel  ősi naptárának magyarázatánál, a hetek ünnepénél is, csak zárójelben  található a pünkösd szó és  a harmadik hónapban végzett aratásra  utal.  / SZILVÁN hó május 16- június 15/

Az igazság keresése közben arra lettem figyelmes, hogy Jézus Krisztis Mennybe való felvitele, /Csel. 1/9-11/ a feltámadást követő /Mát.28/6/  40.napon történt, /Csel.1/3/ akkor a  Pünkösd ünnepét május 22.-n és nem június 8.-án kellene ünnepelni. .

A /3M.23/-15,16/ versekben viszont , a meglóbálni való kéve bevitelétől, 50  napot kellett számolni, hogy bemutathassák az ételáldozatot.

Lehetséges, hogy az igazi  válasz, a héber szónak, a Pünkösdnek  a magyar megfelelőjében  van elrejtve?  Addig, amíg ki nem derül az igazság, meditálhatunk azon, hogy  a Menybe menetellel és a Szent  Lélek kiárasztásával, vagy a learatott és kévébe kötött termés lóbálásával  foglalkozzunk.   

Ha ezek az emberi  elrendezések, az  Isten szavának a kiegészítését jelentik, akkor  büntetés jár érte ! /5M. 4/2, 12/32/ Pél.30/6/ Pré.3/14/ Gal.3/15/ Jel.22/18/

Izráel nemzetével kapcsolatos „kezdet”-re való kijelentésénél,  hivatkozni kellett volna az Egyiptomból való kivonulásra,  /2M. 12/37/ - ami i.e.1298-ban történt meg – vagy Jákob nevének Izráelre  való megváltoztatásra. / 1M.35/10/ Hiszen, az ígéret földjére, már Izráel vonult be. /Józs.4/19/

A „keresztény „ szóval, először az Antiókiában lévő gyülekezet tanítványait nevezték. / Csel.11/26/ 1Pét.4/16/  Az igaz keresztényeket, mai is gyülekezetekben találhatjuk, annak ellenére, hogy a központi  szervezetüket  „egyház” szóval azonosítják. Ezeknek a tanítványoknak, lelki házzá és szent papokká kellett és kell ma is   felépülniük. /1Pét.2/5/

A többi vallási szervezetekben lévő papokat és  a híveiket, Istenünk pogányoknak nevezi. / Mát. 12/21/ Luk. 21/24/ Jel.11/2,18/

Az i.sz. 33-as Pünkösd  napja , nem az „egyház”  születésnapja, hanem a felső házban lévő, Jézus tanítványaira  kiárasztott Szent Lélek  csoda napjának a  meghatározása.  /Csel.1/13, 2/1-4/Arról sem szabad megfeledkezni, hogy  a Fiú Isten, az angyalaival, hét gyülekezetet hozatott létre Ázsiában, az ott élő zsidók részére. / Jel.2/1,8,12,18, 3/1,7,14/ Ezek a gyülekezetek és annak tagjai, valóban nyilvánosan működtek, hiszen az Isten evangéliumát hirdették a környezetükben. 

Istenünk, az írásai szerint nem rendelkezett a Pünkösd napjának és a Szent Lélek kiárasztásának a  megünnepléséről, tehát  ez is emberi  találmány  és  az,  a tartalmát tekintve, az  Isten bosszantására szolgál.

                                                                                              /2/

A Szent Lélek kiárasztásának,  Pünkösdkor való ünneplésével, talán nem azt akarta közvetíteni a világgal, hogy az Isten ajándékát, minden ember csak ezen a napon  kaphatja meg  ?  Tudnia kell mindenkinek, hogy ez  az  állítás,  hamisságnak számít ! 

Ha a váltságáldozat, csak sokakért történt meg, /Mát.20/28/  akkor az Isten ajándékai  is, csak sokaknak, az igazaknak kerülnek  átadásra. /Csel.8/20/ Róm.5/16,17, 6/23/ 1Kor. 7/7, 12/4, 14/12/ 1Tim.4/14/Zsid.6/4, 11/4/

Az igazaknak viszont csak azok minősülnek, akik megtérnek, megkeresztelkednek és fogadalmat tesznek. / Mát.3/2,6, 16, 4/7/ Már.1/15/ Cse. 2/38, 10/45-48/ Zsid.7/20/  Csak ők kapják meg a Szent Lelket is ! Ezek is gyülekezeti tagok és nem  egyházi személyek.   

Az „egyház” szó használata is törvénytelen a szervezet elnevezésében, mivel  egy-egy ház, egy-egy embert  jelent./1Kor.3/16,17, 6/19/ 2Kor.6/16/ Efé.2/21,22/ Zsid.3/6/ 1Pét.2/5/

Hamis állításnak számít az is, hogy a Szent   Lélek  kiárasztását, az Isten megjelenésével azonosítják.  A Szent Lélek,  az Isten képviseletét látja el,  hiszen az Atya és a Fiú Isten,   küldte el a Szent Lelket a tanítványoknak vigasztalóként. / Ján. 14/26, 15/26, 16/7/

A Szent Lélek, valójában hét szellemteremtmény,  /Jel.1/4/ akik szeráfok, kérubok és lelkes állatok. / Ézsa.6/2/ Ezé.1/5, 10/15/ Jel.4/6-9, 5/6,8,11,14/

A Szent Lélek kiárasztásának az lett az eredménye, hogy a kegyes tanítványok, más nemzetek  nyelvén kezdtek beszélni  /Csel.2/1-5/ és  nem lettek elragadtatva.

A minden fajta nép, valójában  izraeliták voltak,  akik közül többen más országban születtek és éltek, akiket az Isten prozelitáknak nevezett   el. / Csel.2/10/

Péter, a 11 tanítványtársaival a földön  állva  - és nem az erkélyen -  magyarázta meg az izraelitáknak, hogy a társai nem részegek, hanem  isteni  csoda által beszélik, a más nemzetiségek nyelveit.  /Csel.2/4/  Beszéde, a názáreti Jézus csodáiról, keresztre való  megfeszítéséről , megöléséről  és a feltámadásáról  szólt.  /Csel.2/14-24/

Tudatni kellene mindenkivel azt is , hogy az Atya Isten  feloldotta, Jézus Krisztus fájdalom érzését és így fizikailag nem szenvedett. /Csel.2/24/  Továbbá, a  keresztfát, a keresztrudat, nem Jézus cipelte, hanem a cirénaibeli  Simon.  /Mát.27/32/  Ugye, ezek ismeretében senki sem látogatná a kálvári dombokat ?

Jézus, a pászka napján, vezette be az Úrvacsorát. /Mát.26/17-29/ Már.14/12-25/ Luk.22/7-23/ Ennek méltó gyakorlásához, figyelembe kell venni, az /1Kor.11/17-34/ versek előírásait, amiről szándékosan megfeledkeznek.

Jézus, az Úrvacsorán, az árulásról, az Emberfia elmeneteléről, a kenyérről és a borról beszélt, majd bemutatta a lábmosást és Júdás távozása után, elmondta a szeretet új parancsát. /Ján. 13/1-35/

 Ezt követően , kimentek az Olajfák hegyére, ahol gyakran tartózkodtak.  /Mát.26/30/ Már.14/26/ Itt, tovább folytatódott a tanítványok tanítása, a /Luk.22/24-38/ versek  tanúsága szerint. Jézus szólt, a versengésről, a legnagyobbról, a legkisebbről, a kíséretében maradottakról,  az ország

                                                                                              /3/

adományozásáról, az asztalánál ülőkről, az ítéletről, a tanítványok rostálásáról, Simon Péter árulásáról  és megtéréséről,   az erszényről, a táskáról, a saruról, a gonoszok közé való sorolásáról és.

Az utolsó napok eseményeire, bizonyítékkén szolgál az, hogy a pászka, NISZÁN hó 14.napján, április 04-én, szombaton való  elfogyasztása után , még öt nap állt Jézus rendelkezésére, az elfogásáig,  hogy tanítson, prédikáljon, ördögöket űzzön  és betegeket gyógyítson.  /Luk.13/32,33/

Az izraeliták, NISZÁN  hó 21.-én, április 11.én, szombaton, Jézus halála után fogyasztották el a pászkát, / Ján.18/28, 19/14/ ami Isten törvényének a  megszegését  jelentette.  

A pontos és a teljes ismeret megszerzéséhez /Efé.4/13/  azt  is tudni kell, hogy János és Márk, egyazon személy. /Csel.12/12, 25, 15/37/

A Szent Lélek adományozása előtt, ismerni kell az Isten akaratát, az emberiségről /Zak.13/8/  és az egyes emberi teremtményekről /Róm.9/21-23/  és az elhívásról. / Mát.20/16, 22/14/ Róm.8/30, 11/29/ 1Kor.1/9,26/ Gal.5/13/ Efé.4/1,4/4/ Fil.3/14/ Kol.3/15/ 1Tes.2/12/ 2Tes.1/11/ 2Tim.1/9/ Zsid.3/1/ 2Pét.1/10/ Jel.17/14/

Az Igazság Lelke, /Ján.14/17, 16/13/ és a Vigasztaló /Ján.14/16,26, 15/26, 16/7/ mellett szólni kell a Kenetről is. Az első század csodái közé tartozott az, hogy az elhívott és kiválasztott tanítványokat, a Szent Lélek tanította meg mindenre  és  így mindent tudtak,  az emberek tanítása nélkül. / 1Ján. 2/20,27/

A felsorolt bizonyítékok alapján, tehát szó sem lehet az általánosításról, az emberek emlékeztetéséről, a tanítás megértéséről és az igazságban való megőrzéséről.  Ugyanis,  nem mindenkié a hit /2Tes. 3/2/ és ezek hiába tanulnak, az igazság megismerésére soha sem juthatnak el. / 2Tim.3/7/

A vallási szervezetek többsége, a  bálványimádók közé tartoznak, és a  híveire, a  végső pusztulás vár. /Jel.21/8, 22/15/ A nyitottság , csak a befogadásra érvényes, de az igazság megismerésére nem.

Istenünk, a /Csel.15/14,17/ versekben azt hozta a tudomásunkra, hogy  Izráel megutálása után, /Zsol.106/40/ Jer.31/37/ a pogányok közül vett  Magának népet, akiket a saját nevéről nevezett el. Megtudják mondani, hogy melyik vallási szervezetről van szó ?

A pünkösdi sokaságot, a Jeruzsálemben lakó izraeliták és  az ide látogató  prozeliták képviselték. A felső házban lévő tanítványok /Csel.1/13/ , a Szent Lélek kiárasztása előtt,  csak arámi nyelven beszéltek. Az Isten csodájára azért volt szükség  /Csel.2/1-5/ , hogy az Isten evangéliumát, minden országban, a  saját anyanyelvükön, tiszta igazságában prédikálják.

Ez az isteni csoda, nem egységet teremtett, hanem  egymást nem értő emberek ,  kapcsolatteremtési lehetőségét biztosította, a megértésre .  Az emberi  nyelvek  sokszínűségének  a külön  megőrzéséről,  sincs  szó , mivel minden nemzet továbbra is megtartotta a saját anyanyelvét. Az egységes arámi nyelv lett Babilonban összezavarva,  /1M.11/9/ hogy ne értsék meg egymást és egymás  ellenségévé váljanak. 

 

                                                                                              /4/

A nemzetek nyelvének,   a helytelen megítélése miatt, szükséges az Isten jövőbeli akaratát megismertetni. Istenünk, az /1Kor.13/8-10/ versekben bejelentette, hogy a nyelvek meg fognak szűnni és újra az arámi nyelv fog győzedelmeskedni.  A szeretet, soha sem múlik el. A részismeret viszont, eltörlésre kerül és helyette, teljes ismerettel fognak az igazak rendelkezni.

Nóé, három fiának a nemzetségei, - akik egy nyelvet , az arámi nyelvet beszélték -  megérkeztek a Sineár síkságára. Elhatározták hogy várost és tornyot építenek. Ennek az volt a célja, hogy nevet szerezzenek maguknak és ne széledjenek szét, a föld színén. /1M.11/1-4/  A torony tetejének a magasságát ugyan az égig érőnek határozták meg, de ez  nem jelentett, az  Isten ellen való lázadást és a trónjáról való letaszítást, hiszen nem ismerték a valóságos távolságot és  a saját maguk lehetőségeit.

Az Istent  „szerető” izraeliták, agyonkövezték Istvánt, az Isten tanítványát /Csel.7/59,60/  és kegyetlen üldözést kezdtek a jeruzsálemi gyülekezet tagjai ellen.  Az apostolok kivételével,  a többi tanítvány, Júdea és Szamária tájaira menekültek el. /Csel.8/1,4/ Ugye, ezek az üldözők, valóban az Isten ellen lázadtak fel, hiszen elutasították az Isten evangéliumát. Biztos, hogy ők sem kaptak Szent Lelket. Itt, azonban nem a  nyelvi, hanem a hit  egyetértésének a hiányáról volt  szó.

Az  Isten Szent Lelkének a befogadása tehát , nem az emberek elhatározásától, hanem  az Isten  adományozási  akaratától függött . Isten ajándékait is a Szent Lélek osztogatta a méltóknak, /1Kor.7/7, 12/4,7-11, 14/1-5,12/ Róm.12/6-8/  ami csak az első századra  volt érvényes. Azóta, senki sem tapasztalt, ilyen isteni csodát.

A tanítványok, a Szent Lélek által biztosított bölcsesség és a tudomány beszédével indultak el a prédikáló munkába és nem az erejükkel. /1Kor.12/8/  Hiszen nem fizikai,  , hanem  szellemi hadakozásra indultak. Efé.6/12/

Az üdvözség, az örök élet elnyerésének a reménység örömhírét vitték, a zsinagógákba, a házaknál lévő gyülekezetekbe és a közterekre.  Az egybegyűjtés, a gyülekezetekbe történt  /Csel.16/5/ 1Kor.14/19/ Jel.2/1- 3/22/ és nem az „egyházakba” .

A Szent Lélek, az Atya Isten képviselője, csak arra volt  biztosíték, hogy a Fiú Istennek , a Jézus Krisztusnak  adott isteni kijelentések  /Jel.1/1/ változatlanul és maradéktalanul , továbbításra kerüljenek. /Jel.1/4/  A Fiú Isten Mennybe való felvitele után /Csel.1/10,11/ , a Szent Lélek irányította a tanítványokat, hogy hova mehetnek és hová nem.  /Csel.13/4, 16/6.7/ A Fiú Isten, a Jézus Krisztus, a szövetséget, Noéval, a három fiával és a jövő magvaival, /1M.9/8,9/ Lévivel, /Mal.2/5/ Ábrahámmal, Izsákkal és Jákobbal, /2M.6/4/ valamint  Dáviddal /2Sám.7/11/ Zsol.89/4/ kötött és nem az Istennel.

Az Öregkorú Isten és a Fiú Isten között, csak  egy ígéret, egy felajánlás történt, a világ összes  pogányának az örökségbe való vételéről. /Zso.2/8/ Gal.3/16/  Ezért, emberré kellett válnia. Szolgálni kellett az izraelitáknak. Meg kellett halnia és fel kellett támadnia. Halálával és a vérének kiontásával, meg kellett teremteni a váltságáldozatot, hogy sokak , elnyerhessék az örök életet, /Mát.20/28,  26/28/ és nem az egész emberiség. /Zak.13/8/ Róm.9/21-23/

Az „immár” szó használata,  egy újabb hamisságot  jelent.  Ugyanis, a /Jer.31/31,33/ Zsid.8/8,10,11/ idézetek alapján, ama napok után, amikor már az emberek nem tanítanak senkit, akkor fog

                                                                                              /5/

megtörténni, az Isten törvényének ,  az elmébe és a szívbe való  beírása.  Ennek magyarázatát, az /1Kor.13/8-10/ idézetek tartalmazzák.

A Szent Lélek, csak Szent Lélek és nem Isten, mivel heten vannak  és lélekkel rendelkező szellemteremtmények. /Jel.1/4, 4/6-9/ Isteni és emberi  tulajdonsággal és magatartásokkal  rendelkeznek. /Jób.33/4/ Zsol.104/29,30/ Jóe.2/28/ Mát.3/11, 26/41/ Ján.16/13, 14/10/ Róm.8/16/ A Szent Lélek,   többi cselekedeteit, a melléklet tartalmazza.

Ezt a Szent Lelket, az új keresztényeknek /Ján.3/5/ Róm.12/1/ kérni kell az Istentől. /Jak. 1/5,6/ A Szent Lélek, csak kitakarított templomba, a bűneik megbocsátása után költözik be,. / 1Kor.3/16,6/19/ A tanítványoknak, lelki házakká és szent papokká kell felépülniük. / 1Pét.2/5/  A megkapott Szent Lélek, ösztönzi a lelkünket, az értelmünket és a szívünket, hogy jót cselekedjünk és állhatatosak maradjunk mindhalálig. /Jel.2/10/

Tehát, a „minket” – mármint Önöket – a Szent Lélek tanítja  és vezeti, teljes valótlanság, mivel nem felelnek meg a feltételeknek.  Nem tértek meg, nem keresztelkedtek meg , nem tettek Istennek fogadalmat és nem részesültek bűnbocsánatban.

Az újjászületés  /1Pét.1/23/ azt jelenti, hogy az ó emberből, új emberré kell válni. /Kol.3/9,10/  A Szent Lélek gyümölcseinek a megtermése mellett, / Gal.5/22,23/ be kell tartani a szeretet parancsát, meg kell teremni , az Isten bölcsessége szerinti magatartásokat ,/Jak.3/17,18/ kegyességet és isteni természetet kell gyakorolni. / 2Pét.1/2-8/

A csecsemőkori , vízzel való megkeresztelkedés, nem ér semmit , mivel nem az Isten elrendelésén alapszik. A névadást  viszont , az állami szervek úgy is ki követelik, ha azt az okmányt, keresztlevélnek is nevezik. Isten elvárása szerint, /Mát.3/13-17/ felnőtt  korban kell a vízzel  megkeresztelkedni , hogy tudatában legyen  az ember,  a kötelezettségvállalásának a   következményéről.

Az emberi, a faragott képek és szobrok istenei, a zászlók és a kegytárgyak imádata, bálványimádatnak számítanak./Jel.21/8,22/15/  A népszokások és a politikai életbe való bekapcsolódásuk, ami most a magyarság történelmi gyökereire és a megújulására irányulnak , bizony , istenellenes tevékenységnek számítanak. Talán, a más nemzetiség, igaz keresztényei, nem kapnak az Istentől Szent Lelket ?  Az Isten, nemcsak az izraelitáknak az Istene, hanem az összes pogány nemzeteknek is.  /Róm.3/29//

Az Isten embere, nem  lehet részese az Isten és az Ördög asztalának és a poharának. / 1Kor.10/21/

Nem lehet, büntetés nélkül elkövetni az Isten szavának a megrövidítését és kiegészítését/ 5M.4/2, 12/32/ Pél.30/6/ Pré.3/14/ Gal.3/15/ Jel.22/18,19/ Végül, a hitnek nincs éve és  a Szent Léleknek nincs kiárasztási ideje.  Félni kell az Istent, és féli kell a második haláltól./Jel.20/14,5, 21/8/

Nyíregyháza, 2014/05/25.

                                                                                                                             MOHÁCSI   LÁSZLÓ

                                                                                                              bibliakutató és bibliai tanácsadó

Elérhetőség

bibliatanulmanyok-hittetelek 42-445-220 mohacsilaszlo35@freemail.hu